Januär 2010
Udv mindenkinek, vasärnap reggel van, esik a ho es kb -10 fok, Espoo es Helsinki meg mindig feher, javäban tart a tel. Az utolso bejegyzesem a szilveszterröl szolt, azota ismet törtentek dolgok, röviden es tömören megprobälok irni roluk. Az ekezetmentes iräsert elöre is elnezest, finn szämitogepröl kell irnom, mivel az enyem kis idöre szabadsägot vett ki, kell az neha.
Nos. A 2010-es evem, mondhatni a legrosszabbul indult eddig, minden összejött amit az ember el tud kepzelni, de szerencsere kezdek kiläbalni belöle, remenykedve, hogy a februäram szerencsesebb lesz. Amugy az ev eleg esemenydusan indult, sok koncertet megjärtam s ujra eljutottam Jyväskyläbe, ami a januär legjobb törtenese volt. Januär 5en a Gloria nevezetu koncerthelyen kerult megrendezesre egy ket napos ingyenes fesztiväl, ami az elsö koncertsorozat volt 2010ben. A bandäk jok voltak, de tulsägosan klises es snassz volt a vegere, inkäbb kint beszelgettunk a regi ismeröskkel. Talälkoztam Riinäval es Tapanival, akiket meg Jyväskyläböl ismerek, s mint kiderult ök is espooban laknak. Beszelgettunk, söröztunk, s mentunk haza. Riinäek meg a bulin megemlitettek, hogy hetvegen mennek Jyväskyläbe, es a kocsiba meg van egy hely. Nekem sem kellett több, egyböl räbolintottam a dologra :) . Tehät hetvege Jyväskylä ismet!!!
4en mentunk, Riina , Tapani es Nina, aki Helsinkitöl nem messze lakik. Nagyon szimpatikus läny, sokat ökörködtunk egyutt, kedvelem a stilusät. A kocsiban Amorphis, Katatonia s hasonlo zenek mentek, s iszonyatosan jo hangulat volt. Mindenhol hoval boritott fenyvesek, csillagos ej, -tizenakärhäny fok es persze jo tärsasäg. Lahtiban megältunk feltankolni sörrel meg egy kis kajäval, aztän folytattuk az utat. Amugy az egesz egy meglepetes volt Paulänak, aki szinten jyväskyläi ismerösöm, öt mentunk meglepni, amibe is teljesult. Nagyon örult nekunk, ugrält örömeben, hogy ujra lätja a regi ismeröseit. Beszelgettunk, iszogattunk, aztän iräny Inferno, ahol meglepöen kevesen voltak, de a hangulattal ettöl fuggetlenul nem volt gond. Ott volt Iivo, Aleksi, Heini es sok kedves regi barät. Az alkohol fogyott es fogyott, s mäsnap erös fejfäjässal ebredt mindenki :D . Miutän összeszedtuk magunkat, elmentunk Vaajakoskiba bowlingozni, ami szämomra az elsö alkalom volt. Nagyon tetszett :) . A meccset" Aleksi nyerte, nem kis elönnyel, majd bowling utän mentunk Paulähoz megbontani a pälinkämat, ami kifejezetten izlett a finneknek, jobban mint a barack, ez ugyanis bodza pälesz volt. Meglepödtek, hogy, milyen kellemes az ize, s nem vägtak olyan fanyari pofät mint legutobb :) . Iszogatäs utän ismet Inferno, ahol ujra volt Vodka es tänc (azaz Korpiklaani es Miika :D ), meg Megadeth. Hamar elrepult az este, s maga a hetvege is. Vasärnap delutän 4kor indultunk vissza a fövärosba... Az ut hasonlo hangulatu volt, mint jövetkor, sötet havas fenyvesek, orszägut es amorphis. Nagyon jo erzes fogott el, mivel visszaemlekeztem a hetvegere, es.... Öszinten szolva Helsinkiben meg nem sikerult ennyire jol ereznem magam, mint jyväskyläben... De erröl talän kesöbb irok. A lenyeg, hogy örulok, hogy ilyen hamar ujra viszontläthattam a kedvenc värosomat, s ugy nez ki februärban ujra megyek, mennem kell, mivel a januär egyik legrosszabb hire fogadott nemreg: Bezärjäk az Infernot...
A következö hetem elegge färadtan indult, de ez sem volt esemenyek nelkuli. Hetfön moziztunk Szilvivel (Dr. Parnassust neztuk), kicsit többet värtam a filmtöl, de lenyegeben tetszett. Fura volt, hogy a finn felirat mellett a sved is volt, bär nem meglepö, hisz hivatalos nyelv az is, de akkor is erdekes volt, mivel meg filmet nem neztem igy :) .
A heten koncert is volt a Tavastiäban, ahovä Sam, az angol ismerösöm hivott. A banda neve Fm2000, amit hallgatva nem värtam tul sok jot, de a koncert vmi eszmeletlen volt :D . Elöben nagyon tudnak a sräcok, olyan showt levägtak, hogy a sok rossz ellenere ujra ereztem, hogy igen, Suomiban vagyok es elkapott az az erzes, amit regebben is ereztem, amikor Suomiba jöttem/itt voltam. (elnezest, de ezt nem tudom megfogalmazni).
http://www.myspace.com/fm2000ban
Szolval a lenyeg, hogy kellemes este volt, meg a hires Tavastia backstagebe is bejutottunk, ahol beszelgettunk pär ismerössel, majd mentunk ät a perkelebe. Perkelebe is buli volt, nagyon nem emlekszem sok mindenre, mert megint kicsit sok volt a herbatea, de a hangulattal nem volt gond, erre emlekszem. Hazafele nagy szerencsem volt, mivel a buszomat lekestem es egy mäsikra szälltam, ami elvitt hazäig. (szepen mosolyogtam :) ) Ha nem kulföldi soför lett volna, tuti nem visz el.
Nos, ennyi törtent kb, amit le tudok irni. A mostani hetvegem is jol telt, de nem vagyok annyira feldobva... Tegnap koncert volt a Boothillben, aztän Perkele, ahol kicsit unatkoztam is, de vegul jo kis headbang party lett, (a kezdemenyezesemmel, hehe), nyakam kicsit fäj is. Afterparty pedig egy motormuhelyben volt, aminek volt egy backstage stilusu resze, ahol a bärpult foglalt helyet. Reggel 7 körul jöttem haza.
A tegnapi nap legjobb resze a jegkorizäs volt. Kimentem Munkkaniemibe, ahol a tenger is van, s van korizäsi lehetöseg is. Nagyon szep hely, ugy erzem gyakran ki fogok oda järni, mert nyugi van, imädok korizni es mert gyönyöru.Zenet hallgatva meg kulonosen elmeny. Moonsorrow, Nevergreen es hasonloak, miközben a havas täj körulvesz es siklassz a jegen. :) Jo volt, mellesleg a napos idö is hozzäjärult a feelinghez. A hideget csak megälläskor erezni, amugy tegnap olyan -18 lehetett.
Szoval ez minden. A mostani s az eddigi hetvegek utän ismet sokat gondolkozok azon, hogy vissza kellene költöznöm Jyväskyläbe. Igen, tudom, Helsinkiben több a lehetöseg, több a koncert, több a bär... De a baj, hogy nem mindig erzem azt, hogy hu de jo nekem itt es nem hinnem hogy boldogulni fogok... Sokszor jövök ugy haza, hogy ez igy nem lesz jo. Persze igen, erdekes, hogy valamelyik bejegyzesem zäräsakent pont az ellenkezöt irtam... nem tudom, komolyan. Igaz, 3. honapja vagyok itt, ami nem sok, de azert kezd kialakulni egy kep Helsinkiröl... Jo itt, de valami megis hiänyzik... Talän vältozik ez is, mint minden.
De azert Suomi meg mindig gyönyöru, s minden nap köszönetet mondok azert, hogy itt lehetek, s megelhetek olyanokat, amiket pl 5 eve nem is gondoltam volna. Jövö? Meglätjuk. Egy idöre most vege.
Képek:
konci, kori: http://picasaweb.google.hu/lonesoul19/KoncertBoothillKoriMunkkiniemi2010Jan?feat=directlink
Jyväskylä:
http://picasaweb.google.hu/lonesoul19/Jyvaskyla2010Januar#
Lappföld, Helsinki, Szilveszter - Onnellista Uutta Vuotta mindenkinek!
Itt az ideje, hogy újra irjak, mivel számos dolog történt az elmúlt egy hónapban, amit muszáj megosztanom a barátokkal, ismerősökkel.
2 hete elutaztunk a családdal Lappföldre,2 hétre, Levi városába, ami közkedvelt síparadicsom-voltak is rendesen, főleg brittek, oroszok na meg persze finnek.
Éjjeli vonattal indultunk, mivel az út majdhogynem 12 órásra sikeredett, és ugyebár a 2 sráccal igy könnyebb volt útra kelni.
A vonat Kolariig vitt, onnan kocsival mentünk Levibe, ahol egy mökkiben laktunk 2 hétig. Nos, ez a mökki egy luxusszállónak is nevezhető: szauna, több szoba, plazmatévék, play station, és még sorolhatnám… szóval a szülök nem problémáztak J.
Levi város, vagy inkább falu elég kicsi, inkább túristaszállók működnek és nagyon sok vásár, főleg karácsonyi vásárok. Amikor körbenéztünk, majdnem a Télapó otthonában éreztem magam, az utcák mint a filmekben, diszesek és mindenhol mécsesek égtek, a fák és a táj hófehér, az embereken 6 réteg ruha és -20-30 fok közötti hőmérséklet. Ez Levi.
Kipróbáltam a snowboardot, első nap tanár segitett nekünk, de nem igazán ment, és másnapra elég keményen fájt a hátsófelem, mondhatni az ülés is fájt J.
Másnap már sielni mentünk, amit a család tud, viszont nekem szintén első alkalom volt, hogy siléceket csatoltam fel a lábamra. Nos, meg is látszott: a felvonón elestem, s a nagyon meredek részeknél nem mertem lesiklani, annyira veszélyesnek véltem a dolgot. Meg arra gondolta, hogy nem kellene szilveszterkor összetörnöm magam, mert az nem vicces.
De a nap végére már egészen jól ment, és ráéreztem a dologra. De mindenképp megérte a szenvedés, már csak maga a látvány miatt is, mert az leirhatatlan volt. Én nem tudtam, hogy VALÓBAN létezik ilyen. Csatolok pár képet, mert szavakkal ugysem tudnám kifejezni, s igaz a képek sem adják vissza, amit ott láttam, de azért mégis.
http://picasaweb.google.hu/lonesoul19/Lappfold2009Tel?feat=directlink
A 2 hét során a nagyszülők is ellátogattak a mökkibe, karácsonyra ottmaradtak. A karácsony tipikus finn hangulatban telt, az asztalon megtalálható volt például a sonka, hal, különféle saláták, lapp kenyér, lapp sajt, és vörös valamint fehérborok.
Vacsora után a gyerekek játszottak. És 6 órakkor pedig valaki kopogott az ajtón. Vacsora előtt Miia ( feleség), mondta nekem, hogy 6 óra tájékában fog jönni a Mikulás, de nem gondoltam volna, hogy ténlyeg eljön J. A gyerekek is meglepődtek, de ügyesek voltak, énekeltek a télapónak és beszélgettek vele. Úgy látszik jól viselkedtek, mert nagyon sok ajándékot kaptak J.
Összességében nagyon jól éreztem magam Lappföldön, viszont néha hiányzott a korombeli társaság és az egyedüllét, ilyenkor sétáltam egyet, vagy beültem egy pubba egy sörre, és akkor kikapcsoltam. Igazából vártam már nagyon a szilvesztert és az én drága barátnőmet Vivit, aki 27én érkezett Helsinkibe.
26án jöttem haza egyedül vonattal Leviből, mivel a család maradt még pár napot. Hazaértem, pihentem, aztán készültem Vivi érkezésére. Wellcom drinkkel köszöntöttem (ami természetesen Salmiakki volt) aztán körbevezettem a házban. Este elmentünk egy bárba, 2,5 kmt gyalogoltunk egy 4 euros sörért, aztán jöttünk haza.
Másnap Tapiolaban jártunk, bementünk a Kulturális központba is,ahol találtunk egy zongorát,és mivel „Saa koskea” felirat volt rátéve, elkezdtünk zongorázni és kb 4 órát ütöttünk el vele, nagyon jó volt újra játszani(régen szintiztem), és tervezem, hogy újra el kéne kezdeni. (meglátjuk mi lesz belőle).
30án már 3 órakor bementünk Helsinkibe, mivel este Barathrum, Se josta ei puhuta buli volt a Dantesba, és elővételbe akartuk megvenni a jegyet. Szerencsére Helsinki olyan , hogy minden baromi közel van egymáshol- igy megvettük a jegyet és beültünk a Dantes melletti pubba, ahol csak metal szólt, Moonsorrow is, szóval eléggé favorizált hely lett , játszottunk Aliast, majd 9kor átmentünk a dantesba. A Se josta ei puhuta trash/death zenekar nagyon tetszett, sikerült elvágódni egyszer, amit az egyik idegen finn szóvá is tett, hogy „te estél el koncerten”, aztán meg még mindig fáj a nyakam… A Barathrum meg egy szánalmas valami volt… Jó lenne a banda, mert zeneileg nagyon ott van, de az énekes, csórikám annyira elitta az agyát, hogy azt sem tudja hol van épp. Azzal a kinézettel és stilussal egy punk zenekarba illett volna bele, nem pedig egy black bandába. Nem is mentem be koncertre, csak kivülről néztem, annyira amugy sem voltak sokan, több emberre számitottam.
Buli után átmentünk a Perkele bárba, ami az itteni metal-bar, olyasmi mint Jyväskyläbe naz Inferno, és ott folytattuk a bulit. Találkoztunk Mathiassal a Finntrollból, meg beszélgettünk finnekkel, nagyon jó hangulatban telt az éjjel. Vicces volt, aki ott volt, az tudja. ;)
Délután hazaértünk, majd este fél 7 fele felkeltünk Vivivel, a család vacsorával fogadott minket,és másnaposságra kaptunk egy kis gyógyika alkoholt , azaz Jägermaistert, ami köztudottan segit javitani az ilyen állapotokat J. Nagyon jófej a család, sokat nevettünk vacsora közben, nagyon jó pont volt, hogy nem akadtak ki, milyen állapotban vagyunk.
Este 11kor indultunk a Perkelébe, ahol nem voltak túl sokan, meg is lepődtem, hogy hol van mindenki… Szilviék is éjfél előtt 15 perccel érkeztek, vettünk egy pezsgőt és Boldog új évet kívántunk egymásnak. Szilvi az itteni magyar haver, akivel általában eljárok hétvégente „csömörködni”, nagyon jófej és szimpatikus ember.
Érdekes volt, hogy a finnek nem ünnepelték olyan látványosan az új évet, mint például otthon. Amikor éjfélt ütött az óra, 1 ember kiáltott fel, hogy „ Hyvää uutta vuotta”, és ennyi. Folytatódott minden ugyanúgy.
Az este amugy sok siideri lecsúszott, meg pálinka, táncoltunk is, a megadeathre akkora buli támadt, hogy az valami nagyon csúcs volt!!! Volt headbangelős rész is, vmi death banda szólt, nem ismertem, de hatalmas zenét nyomtak. A nyakfájás nem múlt el.
Megismerkedtem újabb finnekkel, beszélgettünk, sőt találkoztam régi ismerősökkel is. Extraként le kell irnom, hogy a Turisas, (30án a Moonsorrow) és a Finntroll legénysége is megjelent az estén, a Turisasékkal váltottam is pár szót. Fura, hogy az énekes emlékezett rám szigetről, akivel akkor nem is dumáltunk.
Amúgy nagyon jó volt gyakorolni a finnt, igy huzamosabb ideig, mivel magyarokkal nem nagyon kommunikáltunk aznap.
Nos, 4kor bezárt a bazár és mentünk Szilvihez aludni, amiért nagy köszönet, mivel nem lett volna kellemes –tizenpárhány fokban várni az első buszt, amire kitudja hogy felférünk-e.
Igy nála aludtunk, 1 óra fele pedig egy kevéske séta után Helsinkiben, jöttünk haza.
Ez minden, igy telt a szilveszter, s kimerem jelenteni, hogy ez volt eddig életem legjobb évbúcsúztatója. Lehet Suomi miatt, lehet a finn nyelv miatt, lehet a társaság, nem tudom, de nagyon élveztem az egészet.
És az az igazság, hogy kezdem megkedvelni Helsinkit, és egyre nehezebb dolgom lesz igy a jyväskyläi terveimmel. Szeretek itt élni, és remélem az egy év letelte után, nem kell visszatérnem Unkariba.
Boldog Új Évet Mindenkinek!!!
Ismét Jyväskylä
Itt az idő újra, hogy irjak a történtekről, 2 hét telt el az érkezésem óta. Bevallom, Espoo nem valami izgalmas hely, és Helsinkitől sem esek hanyatt, de lehet az idő múltával változik ez is. Még meg kell ismerni az itteni helyeket, természetet, embereket. De amit eddig láttam, az teljesen eltér a fél évvel ezelőtti tapasztalataimtól.
A hétvégém Jyväskyläben zajlott. Nos, kicsit féltem az egésztől, mert túl nagy elvárásaim voltak a visszatéréssel kapcsolatban, de egyáltalán nem csalódtam.
Próbáltam spórolni a vonatúttal, mivel 100 euróba került volna, oda vissza. Nos, úgy csináltam h Tikkurilától vásároltam jegyet Tamperéig, mivel Tikkurila után jött a kalaj. Tamperében kellett átszállnom és szerencsém volt, nem kérték a jegyet igy az odautam 36 euróból jött ki. Visszafele busszal jöttem a régi diákommal (mákomra a sofőr nem nézte, hogy érvényes-e ), igy 22 eurót hagytam ott, szóval összesen 57 euró volt az utam, aminek örülök, mivel 100 euro kicsit sok egy 3 órás oda-vissza útért.
Hosszú volt az út, mivel egész nap takaritottam és nem sokat aludtam héten. De mikor Jyväskylähez közeledtem, elfogott valami nagyon különös izgalom, olyasmi, mint amikor a kisgyerek várja a Mikulást, vagy mikor találkozol a pároddal, és elkap a hasgörcs :D.
Nos, ilyet éreztem, és remegő lábakkal szálltam le a vonatról. Iszonyú jó érzés volt újra látni azt a helyet, ahol életem legszebb fél évét töltöttem el. Az illatok, a hangok, az emberek, a város hangulata. Sokkal másabbak, mint itt a fővárosban és a közelben.
Siettem a Nighthoz, mert Bellivel itt találkoztunk, jött Kenneth is és egy német csajszi. Bemelegítésként meghúztuk a Füytülőst, aztán elmentünk a Pommiba, ami Jyvi legjobb kocsmája, ahol találkoztam Pekkával, meg a Főnökkel is, és jó hangulatban telt az este. Éjfél fele visszamentünk a Nightba, ahol Raskasta Joulua buli volt: a lényege, hogy karácsonyi dalokat adtak elő metal verzióban. Meg kell mondanom, én kicsit többet vártam a bulitól,de lehet csak azért, mert a közönség sem volt valami aktiv, és már mehetnékem volt az infernoba, de ettől függetlenül nagyon jó kis koncert volt, lehet megtekintem Helsinkiben is.
Koncert után átmentünk 3an az Infernoba, Belli, Kenneth és én. Nos, csodás volt újra belépni a kedvenc helyre, ahol már meglehetősen sokan voltunk. A finn barátok öleléssel fogadtak, és kicsit meg is lepődtem, mert nem számitottam arra, hogy ennyire vártak. Nagyon jó volt újra látni őket, és még mindig visszahúz a szivem oda.
Aznap este Pikkujoulu(kiskarácsony) volt az Infernoban. Miikával elmentem ropni egyet a Vodka c számra Korpiklaanitól, és mikor megfordultam, velem szembe ott volt egy pucér fenék. Nekem leesett az állam :D., azt hittem először, hogy biztos sokat ittam, de nem! Volt ott korbács, meg minden, a lányok meg ütötték. Mondom igen, SUOMI megint kitett magáért. Aztán persze, megdicsértem a fickó ruháját, bőszerkója volt, de eléggé lenge. hehehehe.
A buli kb 4ig tartott, utána hazamentünk Bellivel. Jó volt ujra látni Kortepohját is, kellemes emlékek fűződnek a helyhez.
Aludtunk, aztán másnap elmentünk a Lutakkoba, ahol Rockkirpis volt, meg ingyen Puuro. Én megebédeltem, aztán Belli talált magának pár cuccot. Találkoztam Aleksivel is itt, megkapta a magyar sörét, örült neki :). Ezután Kirpputori, majd este mentem Iivohoz, ahol megittuk a pálinkát, és mondhatni a finnek dicsérték ezerrel :). Ezután Inferno, ahol találkoztam régi ismerősökkel. Beszélgetünk, és söröztünk. Paula mondta, hogy várnak vissza 18-án, tart Pikkujoulut, és örülnének ha mennék. Meglátjuk.
Másnap indultam vissza. Belli csinált nekem rénszarvashúst, ezután felültem a buszra és döcögtem vissza Espooba.
Nagyon örülök ennek a hétvégnek, teljesen feltöltődtem és szivesebben folytatom a munkát. Kellenek ezek a hétvégék, mivel erőt ad a folytatáshoz, szivesen dolgozol és utána jobban telnek a napok. Köszönöm ezt a nagyszerű élményt a finn barátoknak és nem utolsó sorban Bellinek a fogadtatásért, és a finom ebédért :).
Nem utoljára jártam Jyväsben, ez biztos. Itt akarok élni, számomra ez a legideálisabb és legélhetőbb hely a világon. Remélem a jövőben sikerül megvalósítani az elképzeléseimet, és visszajutok a paras Suomen kaupunkiba.
Kippis!
Újra Finnországban-Suomi
Tervetuloa kaikille!
Üdvözlet mindenkinek újra Finnországból, méghozzá Espoo városból. Akik olvasták a blogomat, azok tudják, hogy milyen nehéz volt elszakadni májusban ettől az országtól, s mennyire szép emlékek fűződnek Jyväskylähez, ami a kedvenc finn városom lett.
Nem gondoltam volna, hogy eltelik fél év és újra itt találom magam. Egészen hihetetlen számomra... Amikor visszaszoktam Magyarországra (kb olyan 2-3 hónap után), kezdtem azt gondolni, hogy soha többet nem jutok vissza, a sok visszautasítás és kilátástalanság teljesen elvette a kedvem, mondhatni kezdtem kiégni. Még most sem fogtam fel igazán, hogy itt vagyok. Nincs akkora löketje az egésznek, mint mikor Jyväskyläbe jöttem, valahogy más. Lehet, mert egy családhoz jöttem, ez egy zártabb kör, és valószinű, amint elmegyek egy koncertre vagy teszek egy nagyobb kirándulást, érezni fogom újra, azt amit.
De ettől függetlenül nagyon jó itt.
Aki nem tudná, au pairként működöm, Espooban, egy 4 tagú családnál. A dolgom: ugyanaz mint otthon az albiban (csak kicsit intenzivebben:P), vagyis takaritanom kell, mosni, vasalni, hogy a ház és a család dolgai rendben legyenek. E mellett elmenni a suliba a kölykökért (vinni a szülők viszik), és velük lenni, azaz figyelni rájuk, mig a szülők haza nem érnek.
Tegnap volt az első munkanapom, és mondhatni, nagyon élveztem. Napközben enyém a ház, elvagyok, zenét hallgatok, tehát megvan a saját szabadságom is; 4re megyek a kölkökért. Mikor hazajöttünk, kaptak kaját, aztán meg felmentünk játszani, társasoztunk.
Tegnap meg is kérdeztem a 6 évest, hogy értik-e a finnemet (vagyis, hogy hangzik a finnem).Erre meg rávágja:" A finned eléggé furcsa, van mit gyakorolni, de ne aggódj, nekünk is !!!" És mosolyog. :) Szóval behalok ezeken a kölykökön.
Főzni nem nagyon kell, csak kisebb , egyszerűbb kajákat, hétvégém szabad. Meg is kérdeztem az anyust, hogy nem zavarja őket, ha eljárok hétvégente buliba, és mondta, hogy egyáltalán nem, csak ha meló van akkor az meg legyen csinálva. A szülők nagyon fiatalok és fiatalosak.Szóval nem egy konzervativ család.
Le is beszéltem a jövőheti Jyväskylät ;).
Kíváncsi vagyok, milyen lesz oda újra visszatérni. Már nagyon várom, hogy láthassam azokat, akiket fél éve nem láttam; az Infernot, a Katset, a finn bartokat és a várost. Kortepohját, és persze Bellit. :) Úgy érzem, mintha évek teltek volna el. Furcsa lesz újra ott lenni, a szó pozitiv értelmében. Várom már.
A mostani hétvégén pedig Insomnium és Swallow the sun koncert. Ha nem lesz meló, akkor megyek, jó lenne már azért kimozdulni kicsit a saját korosztályomba és stílusomba. Ja és megizlelni a fini Karhu sört, persze a Jyväskyläi esetekből tanulva-csak módjával.:)
Folyt. köv.
Ezüst eső / Hopeinen sade
Ahogyan a Nap rásütött a hulló hópelyhekre, úgy ragyogta be a mindenséget, mint ezüst eső. Az égbolt már derűs, de a pihék csak hullanak az égből... Valóban: Suomi a tündérek világa...
Kun aurinko loisti lumella , niin kiilsi kaikki, kuin hopeinen sade. Taivas on jo kirkas, mutta lunta vain sataa taivaalta...Todella: Suomi on luonnottaren mailmaa.
Moikka uudestaan!
Moikka uudestaan!:)
Nem tudom hol is kezdjem jó pár nap eltelt az utolsó bejegyzésem óta, azóta dolgoztam is, végigjártuk a jobbnál jobb kocsmákat, bulikat, szóval pörög az élet.
A munkáról annyit, hogy nagyon poénos volt, egy hatalmas robotjelmezben kellett mászkálnom 5 órát, persze szüneteket bármikor tarthattam, haha, végigröhögtem az egészet a jelmezben, annyira mókás volt. 2. napon nem működött a gép, ami a levegőt fújja a robotba, ezért hazaküldtek, de figyeld: kifizetnek. J szóval csak jó tapasztalat volt a munkával kapcsolatban. A főnöknő megölelt mikor hazamentem, s megköszönte a munkámat.
Amugy a börze, állásadókkal volt tele, meg cégekkel, volt műsör is, ami feldobta a hangulatot, egy külön teremben pl rendőrök adtak táncbemutatót, végigkacagtam azt is, annyira poén volt! Ki lehetett próbálni a guitar heroes játékot, és sok sok érdekes dolgot láttam. Ott volt az Idols nyertese is, nem tudom a nevét, autogrammokat osztogatott a kiscsajoknak, meg énekelt is, megkérdeztem ki ő, akkor mondtaák h az Idols nyertese (nem Ari K.) Az Idols olyan, mint otthon a Megasztár. De ez ilyen metalos fickó volt, gitárral énekelt, nem rossz ;).
A suli megy, nehéz, de csináljuk..
Múlt héten nagyon jót buliztunk, vettük salmiakkit, de pfff…. Reggel viszont láttam a Wc-ben, inkább nem részletezném.
Pénteken a Rentukkában kezdtük az estét, remélve hogy jó kis pörgős koncertet kapunk, erre beállítanak vmi finn country rockkosokJ, agyam eldobtam, hahah… Ekkor átmenekültünk a KAtseba, ott vmi iszonyat feelinges konciba botlottunk , a banda neve Deathlike Silence, áhh, de attól a gitárszólóktól és nem is tudom hol voltam J.
Aztán a salmiakki hatására elkezdtünk táncolni, persze 2en, majd átmetünk az Infernoba, ahol már baráti társaság várt, nagyon pöpec buli vooltJ.. Találkoztam egy sráccal, akivel még Vaasaban ismerkedtem meg Rockperryn, kész, ő jött oda… De amilyen részeg volt alig értettem a finnjét:D, szóval mondtam neki: Nähdään, Viszlát.
A szombati nap is hasonlóan telt, metállal és ivászattal… A többi no commentJ.
A héten irtam a szakdogámat, voltam ma futni, egész jó kis nap volt, holnap ujra péntek.
Jah, és tegnap az egyetemen szintén megismert egy csajszi Vaasaból, együtt röpiztünk még a tengerparton, kicsi a világJ. Még ő jött oda, kedves leányzó.
Mást nem tudok. Annyit igen, hogy minden napom csodás itt Suomiban. Amikor felkelek, kinézek az ablakon, és a tudat, hogy igen , itt vagyok!!!
Nem akarok hazamenni. Beadtam a pályázatot munkára, remélem összejön. Bár nem nagyon érzem, hogy ez most sikerülne, hisz nagyon sok lehetőséget kaptam az élettől eddig is. De azért bizakodom, talán még jut nekemJ.
Jó éjt, Hyvää yötä!
Hétvége Finnhonban
Csak pár mondat a hétvégéről, ami igazán jól telt. Pénteken itthon maradtam, mivel eléggé lefárasztott a hét, mint irtam minden nap koránkelés, sétálás, eltévedés, de azért élveztem,mivel végre ÉLEK. Nagyon hiányzott már ez a pörgés, s ez a pörgés folytatódik most is!
Nos, tehát a szombat. Kétségbe voltam esve, hogy nem jön el velem senki az itteni metal barba, mivel nagyon el akartam menni, de egyedül mégsem az igazi. Netes finn ismerősöket sikerült szerezni, akik zenészek, méghozzá íme a link, hallgassátok: www.myspace.com/reprisalscars
Nos Joonas a zenekarból eljött, meg jöttek velem magyarok is, akiket a napokban ismertem meg, tök jófej emberek!
Lementünk az Infernoba, már az is pozitivum hogy nem kellett belépőt fizetni, és a sör éjfélig 2 euro. Amit mindenhol kell fizetni az a ruhatár, le kell tenni a kabátod (kb 1.5-2 euro)
Megismerkedtünk Joonasékkal, akik nagyon közvetlenek és kedves emberek, majd olyan éjfél tájban jött a nép. Tele volt a hely, de akkora hangulat uralkodott. Tudjátok, ez az igazi trú metalbar, ami a filmekben is van (na jó nagyon kevés filmben). Az összes zenész oda jár, megi is ismerkedtem néhányukkal, ők is jófejek voltak, nem az az el vagyok szállva magamtól tipus. A finn is egész jól ment, értették, és mondták is hogy jól beszélek finnül (de én ezt mindig csak udvariaskodásnak veszem, nem komolyan).
Nos, ez az Inferno. Lehet kérni zenét, és ami a legnagyobb meglepetés volt számomra, az hogy volt MOONSORROW:D!!! én ugy megörültem, aztán kértem is (persze ingyen).
Tátottam a számat, amikor az Inferno magazinban megláttam a SEAR BLISS-ről szóló 2 oldalas írást, el is küldtem Zolinak a harsonásnak. Igaz finnül van, de akkor is, jól eshet neki:D. Nagyon jó, hogy itt fent a messzi északon is lehet hallani róluk.
Még múlt héten vettem bakancsot, na ott volt az eladó, kis aranyos szőke raszta, vele is beszélgettem, megismert:D. Pénteken megyünk Lutakkoba , jön barátnőm (neki a kedvence), aztán csődítettem a finneket hogy jöjjenek:D, remélem jönnek is majd.
Nos, kb ennyit akartam irni a hétvégéről, tegnapi napom elég rossz volt, csak döglöttem, de azt hiszem a következő hetem is pörgős lesz. Már várom a hétvégét, azt hiszem ujra több ezer agysejtemnek búcsút mondhatok:D!!!
Suomi élmények
No, mivel többen is mondták, írok egy kis beszámolót az elmúlt napok eseményeiről, így legalább nem kell mindenkinek egyenként elmesélni, hogy mi történik a messzi SuomibanJ.
Kezdjük a legelején: Január első napján érkeztem meg Vaasa-ba, ahol egy kedves finn ismerősöm várt, mondhatni az az ember aki a legjobb finn barátom lett az elmúlt hónapok alatt. Nála töltöttem 5 napot, ami kirándulással, film nézéssel és persze kocsmázással telt.
Kimentük megnézni a tavakat, s elmentük a nagy hídhoz is, ahol kb 15-17fok lehetett, persze minuszban. Csodás látvány tárult elém, amiket a képeken is lehet látni. Amúgy semmi sem változott az elmúlt 5 hónap alatt, ugyanolyan kedves kis városka, mint annó.
A bárokban annak ellenére hogy 2 nappal ezelőtt volt szilveszter voltak rendesen, még a Sonata Artica gityósát is láttam a kis vörös hajú (sori, de nevet nem tudok, nem vagyok fan).
Ért pár meglepetés a szokásokat illetően, pl azt nem tudtam hogy a teát tejjel isszák (én biztos szaladtam volna utána a WC-reJ).
A környező kis falvakban is van élet, fiatalok és öregek egyaránt fogják a ’futóbotot’ és mennek, akár -15fokban is. Gyönyörű kis vidék, tipikus északi hangulat árad mindenből.
5-én indultam Vaasaból Jyväskyläbe, ahol aznap -12 fok vártJ. A tutorom késett is kicsit, tehát nem volt kellemes a fagyban várakozni, de túléltem ( még lesz rosszabb is). A tutorom Eva, német leány, de nagyon jól beszél finnül, irigylem is kicsit.
Megmutatta a lakhelyem, s már mikor beléptem az ajtón ez a felirat fogadott: „TERVETULOA JYVäSKYLääN ANDREA”, nagyon jól esett a fogadtatás.
Másnap elmentünk megismerkedni a többi diákkal, Eva csoportjában vagyunk kb 7-8an, s ebből 4en tudunk finnül. De az emberek kedvesek, főleg a kínai srác aki szintén beszél finnül, vele el is mentünk tegnap este zúzni egyet Swallow the sun koncertre. A tegnapi nap egy kicsit súlyos volt: Az orientációs megbeszélés után nem elég, hogy egyedül kellett hazajönnöm, és bolyongtam -12 fokban kb 2 órát mire meglett Kortepohja (itt lakom), de még ezen felül a lift is elromlott, s hozzá sem kell tennem hogy a 8.on lakom:D. Kicsit készen voltam tegnap, jól esett a finom Karhu és egy kis Metal.
Az ablakomból nagyon szép kilátás tárul, szemben egy kis domb (mäki), majd itt van a Rautpohja tó, és a rengeteg fenyves. Gyönyörű, amikor reggel kinézek az ablakon, az ég vöröses kékes, és kel fel a nap. Hiányzott már ez nagyon… J
Az ablakom a Kortepohja általános sulira néz, előtte pedig a hoki/koripálya, s nem kell hozzáfűzböm hogy ingyenes… Nesze neked Unkari.
Komolyan annyi meglepetés ér itt Suomiban, annyira ésszerűbben, egyszerűbben működnek a dolgok, amik megkönnyítik az életet. A mindennapokban lehet ezeket észrevenni, például a buszon, ahogy sípol a szerkentyű mikor odateszik a bérletet, vagy ilyen apróságok.
Ja, tökre nevettem mikor bementünk az itteni Fórumban, s a fiatalok GUITAR HEORES-t játszottak a számítógépen. Ki van rakva a rendes gitár, dob meg a játék és itt tolják ezerrel, nagyon trúú:D!
Ma is voltam a Fórumban venni finn telefonkártyát, hogy otthon ne nézzenek mikor megjön a számla.
A mai nap is kicsit nehezen indult.. Felkeltem 8kor, 9kor indultam és gondolotam hogy 10re biztos odaérek az orientációs előadásra az Agorába, hát fenét. Ismét 2 órát bolyongtam a -12 fokban, már majdnem sírás határán (komolyJ), amikor megállt egy finn lány és segített. Igaz ez után is bolyongtam egy sort, de végül sikeresen célba értem, lekésve az előadást. Nem baj, ugyse értek semmit az angolból, szóval nem vesztettem sokat. A tanárainkkal finnül megbeszéltük a dolgokat, 4-5 ember jött finnt tanulni, mindenki mást. Azért ez durva…
Holnap szintén mennem kell 10re, remélem a 2 óra bolyongás lecsökken 1re, és nem lesz -12fok, mert kicsit szétfagytam ma.
Ja a tegnapi koncert amúgy klassz volt, igaz a kínai srácot ismertem csak, kicsit rossz volt hogy nincsenek ismerősök, de idővel minden változik.
Ma gondolkoztam azon hogy mikor lesz nekem időm megirni a szakdogámat, mivel annyira gyorsan telik az idő, és anyagom sem igazán van. Ráadásul a tanárok mondták, hogy ne sok kurzust vegyünk fel, mert a finn kurzusokon jócskán lesz házi. KiitosJ.
No, nagyjából ennyi történt az egy hét alatt, majd még írok. Kicsit elfáradtam, hosszú utam volt ma is, talán holnap nyugisabb lesz! Moikka!
Tenhi dalszövegforditás
Tenhi
Näkin Laulu- Näkki dala
Näkki énekel dalokat
Dallamok közelébe csalogat
Hideg tóba tér aludni
Emberfiát elaltatja.
Messzi dallamok elhallatszanak
Hideg halál felé
Tó hátán táncolásba
Vándorol ködös bűvöletként.
Huomen- Holnap
Világos éjjelén az ősznek
Érintenie kell az ég fényét
Virrasztva, hajnalodva
Égimenny fölé hajlik
A holnap üdve
Visszhang hajnalpírébe
Sötét hegyhátba fordul
Vissza enged minket az éj sötétjébe
a fénytelen nap.
Hijlaiseksi lampi jää
Kék köd emelkedik
Kövek és tönkök alól
A kövek szellemről beszélgetnek
Tönkök tágítják a teret
Egy kőből
Hideg földből
Toboz burkából
Gombák növéséből
Vizek sodródnak
Este hajnalodása szól
Emberlélek feledésbe altat
Erdőlélek és hangja éjnek
Utolsó tánc
Táncolna ezen az estén
Amikor a kövek hívják a halálba
Nem vesz búcsút a szavaktól
Szelek hívják
Repítsetek engem az északi csillagra
Emeljetek éji égi táncba!
Egy ködből
Hideg fényből
Szél nyomaiból
Levegő szelleméből
Mohás holdágy
Szemek pillantása
Körülöttük áll
Csendesen a kis tó.
Etäisyysksien taa- Messzeségek mögött
Amikor az ősz gyöngéd ágain
Szűkszavúként suhan a varjúraj
Távol a felhő
Az ember mellett változnak ezek
Álmok aranyába.

A norvég black metal úttöröje a Throne of Katarsis
2003-ban alakult, az alapítótagok Grimnisse "énekes"/gitáros és Vardalv
dobos. A zenekar Grimnisse és Vardalv démoni látomásai lévén jött
létre, a szövegvilág fókuszában az istenkáromlások, szentségtelen és
okkultista üzenetek állnak,s a korai 90-es évek norvég black metal
vérvonalát követik: egyszerű, tiszta, erős és hatásos. 2004-ben
felvették Unholy Holocaustwinds című 4 számos demójukat kazettára,amit
szétküldtek a világban. Első kiadójuk a German Warfront, majd a
minicédéjüket már az angol Paradigms Recordings adta ki. A második
demójuk címe Blodslakt, ami szintén 2004-ben látott napvilágot, de ez
kevés példányban jelent meg, s nem számít hivatalos anyagnak. A
Blodslakt-ról pár szám felkerült a következő kiadványra. 2004-ben
beszállt a zenekarba 2 vendégzenész : a basszusgitáros Lord Imalas és a
gitáros Godhate, s igy össze tudták hozni az első fellépést. 2005-ben
kiadtak egy teljes debütáló lemezt, s ezután a felvételeket a saját
Black Dimension Studio-ban készítették.